Csáki László

(1977-)

Balázs Béla-díjas filmrendező

Csáki László Balázs Béla-díjas dokumentum- és animációs filmrendező, képzőművész. 1977-ben született Mosonmagyaróváron. Mesterdiplomáját 2002-ben a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem média design szakán szerezte, majd ugyanitt kezdte meg DLA tanulmányait. 2003-óta vesz részt a művészeti oktatásban, 2013 óta a Budapesti Metropolitan Egyetem animáció BA és MA szak főállású oktatója. Képzőművészeti alkotásai magán és közgyűjteményekben egyaránt megtalálhatók. Munkáját számos díjjal (11. Kecskeméti Animációs Filmfesztivál nagydíja és a filmkritikusok díja; 41. Magyar Filmszemle, Dokumentumfilm kategória, Ember Judit-díj, megosztott fődíj; a Hamburgi Rövidfilm Ügynökség díja; A Magyar Újságírók Országos Szövetsége filmkritikusi díj a legjobb rövidfilm rendezőjének) és ösztöndíjjal (Derkovits Gyula Képzőművészeti ösztöndíj) is elismerték.

 

Tovább olvasom

Filmjei

Kék Pelikan

2023

1988-ban, kevéssel a vasfüggöny leomlása előtt vagyunk Magyarországon. Ekkor már mindenki igényelhet világútlevelet, kinyíltak a határok, felszabadult az utazás lehetősége. A vonat és a busz azonban nagyon drága, még nincsenek olcsó utazási alternatívák (pl. fapados járatok), és az embereknek nincs pénzük arra, hogy külföldre utazzanak. Mit ér a szabadság, ha nem lehet élni vele? Európa felfedezése olyan erős és természetes igényként jelentkezik, hogy egyáltalán nem számít, milyen úton válik lehetségessé. Az Európába vágyódó három jóbarát, Ákos, Laci és Petya valahonnan megkapja egy srác telefonszámát, aki hamis vonatjegyeket árul. Megbeszélnek vele egy találkozót a Nemzeti Múzeum lépcsőjére. Miután megkapják a jegyet, látják, hogy rossz minőségű hamisításról van szó. A jegydealer elmondja, hogy ezzel ne foglalkozzanak, mert sokan utaztak már ilyen jeggyel. A fiúk annyira amatőrnek találják a jegyet, hogy úgy döntenek, nem használják fel. Fogadnak, hogy ők ennél jobb hamisítványt tudnak csinálni, és elkezdik visszafejteni a szálakat. A pályaudvarok nemzetközi pénztáraiba bekukkantva kifigyelik, hogyan dolgoznak a pénztárosok. Rájönnek, hogy a jegyeket kézzel írva, indigóval (Kék Pelikan) töltik ki, és a másolat kerül az utashoz, míg a golyóstollal írt „eredeti” példány a MÁV-nál marad. Összerakják az összes pénzüket, felváltva a pénztárokhoz állnak, és annyi jegyet vásárolnak, amennyi csak a pénzből kijön…