Macskássy Gyula

(1912 - 1971)

Balázs Béla-díjas magyar rajzfilmrendező, a magyar rajzfilm „atyja”.

Macskássy Gyula pályafutása a harmincas években kezdődött Bortnyik Sándor festő magániskolájában, a Műhelyben. Itt találkozott a később Angliába kivándorolt Halász Jánossal (John Halas), majd a később Franciaországba emigrált Kassowitz Félixszel. Ők hárman alig húsz évesen megalapították a reklámfilmekkel foglalkozó Coloriton Stúdiót, mely az első színes reklámfilmeket gyártó stúdió volt Európában. Miután a két alkotótárs emigrált, Szénásy György csatlakozott Macskássy-hoz, akivel az Astoria nagyszálló mellett lévő Naumann-ház hatodik emeletén alakítottak ki műtermet. 1948-ban a magyar filmszakmát államosították, így a Coloriton Stúdió a Híradó- és Dokumentumfilmgyárhoz került, ahol államilag finanszírozott reklám és propaganda-filmeket gyártottak.

Macskássy stílusára kezdetben az amerikai rajzfilm volt hatással, majd behozta a magyar népi motívumokra épülő képi nyelvet, a hatvanas években pedig a karikatúra és az absztrakt művészet gyakorolt rá nagy hatást. Filmművészetére jellemző a mindenkori rendszer kritikája, a játékosság, az önreflexió, a hagyományőrzés és egyben az újításra való törekvés.

1951-ben készítette A kiskakas gyémánt félkrajcárját, amely az első magyar rajzfilm volt, ami nem megrendelésre és nem alkalmazott munkaként jött létre. Macskássy indította el a magyar animációs sorozatfilmgyártást is a hatvanas években a Peti (1963) című rajzfilmsorozattal, de az ő nevéhez fűződik a Gusztáv-sorozat is, mely Nepp József ötletén alapul. Macskássy egészen haláláig, 1971-ig alkotott – életének utolsó éveiben egyperces etűdöket rendezett.

Tovább olvasom

Filmjei

A ceruza és a radír

1960

A magyar animáció új hullámának nyitánya, az antropomorfizált rajzeszközökkel előadott mese komikus reflexió a rajzfilm médiumára. A film címszereplői a rajzfilmesek két állandó eszköze, a hórihorgas, izgága ceruza és hűséges társa, a megfontolt, tömzsi radír, akik a rajzoló antropomorfizált eszközeiként, mint Don Quiote és Sancho Panza hódítják meg az üres lapok csupasz vidékét. Útjuk során a ceruza-ember önfeledten rajzolgat, míg a radír-ember folyamatosan korrigálja a sebtében firkantott vonalakat.

Párbaj

1960

A Párbaj egy tanmese, amelynek egyik főszereplője Tudós (a modernkori haladás szellemének szuperhőse), a másik pedig Mars (a háború ókori istene), akik egy atommagért vívnak közelharcot egymással. Az elvont szimbólumok szellemes képi, metaforikus kifordítására építő Párbaj a korszak azon humanisztikus elköteleződésű animációs filmjeinek sorába illik, amelyek a nemzetek békés egymás mellett élését szinte plakátszerűen hirdették.

A rács

1970

A rács egy kariktúrafilm a művészet adta szabadságról és annak ellehetetlenítéséről. A film Várnai György egy sajtókarikatúrájának a megfilmesítése, amely a korszak népszerű közéleti élclapjában, a Ludas Matyiban jelent meg 1966-ban, Művészek címmel. A börtönlét sivárságát a rab a falra skiccelt színes krétarajzzal próbálja feledtetni, amit a börtönőr nem néz jó szemmel…