Jankovics Marcell

(1941-2021)

animációsfilm-rendező, grafikus, illusztrátor, kultúrtörténész, író, politikus, a Nemzet Művésze, a Magyar Művészeti Akadémia tiszteletbeli elnöke

Jankovics Marcell népszerűségét (mindenki által ismert animációs filmjei mellett) közösségépítő, pozitív lelkiségének is köszönheti. Oldott előadói stílusa és magabiztos szakmai tudása miatt méltán lett közkedvelt, a magyar kultúra meghatározó személyisége.

A háború után édesapját koholt vádak alapján letartóztatták és kényszermunkára ítélték ahonnan csak 1956 után szabadult, családját pedig 1951 és 1953 között kitelepítették. Ezek után az előzmények után sikertelenül próbálkozott az egyetemi felvételivel és végül segédmunkásként tudott elhelyezkedni. Jankovics 1960-ban került a Pannónia Filmvállalathoz először fázisrajzoló-gyakornokként, majd 1965-ben rendezőnek nevezték ki és pályája innentől kezdve töretlenül ívelt felfelé.

1968-ig Dargay Attilával és Nepp Józseffel közösen készítették a nagy sikerű Gusztáv című rajzfilmsorozatot. 1973-ban a Hanna-Barbera egykori amerikai rajzfilmstúdió megvásárolta a János vitéz című rajzfilmje amerikai forgalmazási jogát, ám végül a filmet ekkor nem mutatták be angol nyelvterületen. Sisyphus című munkáját 1974-ben Oscar-díjra jelölték és az 1977-es cannes-i fesztiválon elnyerte a legjobb rövidfilmnek járó Arany Pálma-díjat Küzdők című alkotásával. Sok munkáját a népmesék világa ihlette: többek között a nagy sikerű Magyar Népmesék-sorozatot (1977-2012), vagy a Fehérlófiát (1981).

1994-ben a Magyar Művészeti Akadémia tagja lett, majd két évvel később kinevezték a Pannóniafilm Kft. ügyvezető igazgatójává. 1998–2002 között, majd 2010-2011 között a Nemzeti Kulturális Alap Bizottsága, 1998-tól a Magyar Művelődési Társaság elnöke volt.

Régóta dédelgetett terve valósult meg Az ember tragédiája (2011) elkészültekor, amely méltó tisztelgés az eredeti darab és az emberiség kultúrtörténete előtt. A monumentális, 160 perces alkotás 23 évig készült, a film minden egyes színe a megfelelő kor stílusában került megrajzolásra.

A Magyar Művészeti Akadémia 2019 végén jelentette meg a Jankovics Marcell című életműalbumot, míg grafikusi munkásságából Képpraxisok címmel a Műcsarnok mutatott be válogatást ugyanekkor. Jankovics formabontó klasszikusát, a digitálisan felújított Fehérlófiát a közelmúltban az USA-ban vetítették nagy sikerrel, illetve a 2021-es Annecy-i Nemzetközi Animációs Filmfesztivál “Classics” programjában is szerepelt.

Tovább olvasom

Filmjei

János Vitéz

1973

1973-ban készült el Jankovics első, egész estés rajzfilmje, a János vitéz, mely a magyar rajzfilmtörténet életében is mérföldkő volt, mint az első egész estés magyar animációs film. A film mindmáig közkedvelt a magyar nézők körében, de a Szovjetunió mint nacionalista produkciót nem vásárolta meg. A Hanna−Barbera egykori amerikai rajzfilmstúdió megvette ugyan a János vitéz forgalmazási jogát, de csak azért hogy aztán angolszász nyelvterületen sehol ne mutassák be. Kínában viszont (Petőfi népszerűségének és a pentaton kísérőzenének köszönhetően) sok száz millióan látták.

A János Vitéz kalandos tündérmese, amelyben a címszereplő főhős egy falusi juhászbojtárból lett daliás huszár. János Vitéznek temérdek evilági hőstettet kell végrehajtania és túlvilági próbatételt kell kiállnia, hogy viszontagságos világjáró útja végén fiatalon elhunyt szerelmével, Iluskával újra találkozhasson Tündérországban.

Fehérlófia

1981

1981-ben mutatták be Jankovics második egész estés filmjét, a Fehérlófiát, amely nemzetközi elismerést hozott (elnyerte a Minden idők legjobb rajzfilmje díját). A film a Fehérlófia című magyar népmesén alapszik, cselekménye az avar, hun és magyar eredetmondák jelképtárából merítkezik. Az avantgárd mesefilm lenyűgöző, álomszerű látványvilága absztrakt geometrikus formákra és körkörös, mandalaszerű kompozíciókra épül. Egyedi hangzású, atmoszferikus kísérőzenéje morajlásszerű zörejekből áll.

A film az emberfeletti erejű Fehérlófia beavatástörténete, akit egy fehér kanca hoz világra. A Fehér ló halála után a fiú útnak indul hogy legyőzze a világot hatalmába kerítő sárkányokat, és kiszabadítsa Ősz-, Tavasz- és Nyárszépét, akiket a sárkányok elraboltak. Fehérlófia útja során megbirkózik két másik nagyerejű férfiúval, Kőmorzsolóval és Vasgyúróval, akik a fiú mellé szegődnek és túljár a fiúkat megkísértő furfangos öregember, a Hétszűnyű Kapanyányi Monyók eszén.

Hídavatás

1969

1969-ben bemutatott filmjében, a Hídavatásban, Jankovics Marcell a protokoll üres formaságait gúnyolja ki.

Sisyphus

1974

A mindössze két percnyi hosszúsági kisfilm az ókori istenekkel szembeszegülő görög mitológiai hős, Sisyphus drámáját gondolja újra. A mítosz szerint Sisyphust az istenek soha véget nem érő, értelmetlen munkára kárhoztatták: súlyos sziklatömböt kellett a hegy tetejére felgörgetnie, ami újra és újra visszagurult a hegy aljára. Jankovics filmjének a csattanója, hogy az ókori mítosz örökké tartó sziklagörgetésével ellentétben főhősünk képes megküzdeni a vállára nehezedő feladattal. Ám az összehordott sziklagúla árnyékában sorsa mégis reménytelen perspektívát kap.

Küzdők

1977

A Küzdők egy naturalisztikusan megrajzolt kisfilm az alkotó és az alkotás egymást a végsőkig formáló, allegorikus küzdelméről. A film elején egy fiatal, ereje teljében lévő férfi vésőt és kalapácsot fog a kezébe, és elkezd egy robusztus kőtömböt faragni. Az először még tagolatlan kő a vésés-faragás előrehaladtával egyre emberibb alakot ölt, életre kel, és ő is munkához lát: nekiáll alkotóját viszont faragni. Ahogy finomodnak a szobor vonásai, úgy amortizálja le egyre jobban a szobrászát. Mire az alkotó befejezi mesterművét (önnön idealizált képmását), hajlott öregemberként rogy össze a szobor lábai előtt.